Környezetgazdálkodás

A Cegléden működő Anna-majorban található a családi gazdaság, amely több mint három évtizede fejlődik a Szarka család keze alatt.

Az alapító, id. Szarka Ferenc 1993-ban, 15 hektáron kezdte újra a gazdálkodást a rendszerváltás utáni földvisszaigénylés (kárpótlás) révén, édesapja egykori földjén. A 2000-es évekre már jelentős területre nőtt a gazdaság, amely mára 750 hektárt tesz ki, ennek kétharmada bérelt, egyharmada saját tulajdon. A főbb növénykultúrák között szerepel: napraforgó, durum búza, repce, kukorica, valamint lucerna. A gazdálkodó mellett fia, ifj. Szarka Ferenc agrármérnök 2000 óta dolgozik együtt édesapjával, és 2024-től a fiatalabb generációt képviselő unokájával, Szarka Gergővel, aki agrártanulmányai (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) befejezését követően aktívan részt vesz a munkában.

A gazdálkodó új innovációs irányt keresve, a világháló segítségével jutott el Lengyelországba, ahonnan egy pro-till technológiával foglalkozó cégtől vásárolt felújított mezőgazdasági gépet, amellyel a mezőgazdasági munkák optimalizálását tudta megvalósítani. Így került a gazdaságba egy sokoldalú direktvetőgép is, amely adaptercserével minden főbb kultúra vetésére alkalmas.

Az Anna-major nemcsak a múltból építkezik, hanem tudatosan alakítja a jövőt is, ezért gyakorlati bemutatót tartottak a művelés alatt álló földjükön, az Anna-majorban 2025. április 12-én, ahová meghívták a környező gazdálkodókat is, hogy megosszák gyakorlati tapasztalataikat.

Szarka Ferenc gazdálkodó és Marek Rózniak (a technológia továbbfejlesztője) a gyakorlati tesztelés során a Cegléd-környéki gazdálkodók körében

Forrás: Jakab Ágnes (NAK)

Néhány gondolat a sávos talajművelésről a gyakorlatban, vagyis regeneratív gazdálkodás egyetlen menetben:

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a mezőgazdasági megoldások, amelyek a termelékenység mellett a fenntarthatóságot is szem előtt tartják. E szemlélet egyik korszerű és gyakorlati példája a sávos talajművelés (strip-till), amely a hagyományos és a forgatás nélküli művelés előnyeit ötvözi.

A módszer lényege, hogy a művelés és vetés egyetlen menetben, célzott sávokban történik, így a talajszerkezetet érintetlenül hagyja a növények közötti területen. Ez jelentős mértékben hozzájárul a talaj vízmegtartó képességének megőrzéséhez, a szervesanyag-tartalom javításához, és hosszú távon a talajélet gazdagításához is, amennyiben egyéb más regeneratív gyakorlatokat is alkalmaz a gazdálkodó (például: talajtakaró növények, változatos vetésszerkezet, és/vagy komposzt használat). A technológia lehetővé teszi az üzemanyag-felhasználás csökkentését, miközben precíziós vetést biztosít – ez különösen fontos az inputanyagok árérzékeny időszakában.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a sávos talajművelés nem csupán ökológiai előnyökkel jár, hanem a hozamok tekintetében is versenyképes. A termelők, akik már áttértek erre a módszerre, visszajelzéseikben kiemelik a műveletek egyszerűsödését, a munkaszervezés hatékonyságát, valamint a talajállapot kedvező alakulását.

Az új technológia bemutatója a Cegléd környéki gazdálkodók részére

Forrás: Jakab Ágnes (NAK)

A technológia alkalmazása különösen indokolt ott, ahol a talaj szerkezete vagy nedvességviszonyai érzékenyen reagálnak a hagyományos feltörésre. A regeneratív gazdálkodás elvei mentén ez a megközelítés hosszabb távon hozzájárulhat a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség fokozásához is – például a szénmegkötés vagy a biológiai sokféleség támogatása révén.

A sávos művelés ugyanakkor nem csupán technikai kérdés: tudatos gazdálkodói döntésre, megfelelő szakmai háttértámogatásra és az üzemi sajátosságokhoz igazított alkalmazásra van szükség. A gazdálkodók számára érdemes lehet részt venni olyan bemutatókon, ahol a technológia működés közben is megtekinthető és személyes tapasztalatok alapján mérlegelhetők az átállás feltételei.

Az új technológiához tartozó informatikai eszközök bemutatója a gazdálkodók részére

Forrás: Jakab Ágnes (NAK)

A fenntartható mezőgazdaság jövője olyan innovatív megoldásokon múlik, amelyek nemcsak rövid távon versenyképesek, hanem hosszú távon is segítik a termelők alkalmazkodását a változó környezeti és gazdasági körülményekhez. A sávos talajművelés egy ilyen irány, amely a gyakorlati mezőgazdaságban is folyamatosan bizonyítja létjogosultságát.

 NAK / Jakab Ágnes