Élelmiszer-feldolgozás

Az Európai Bizottság megbízásából az ICF és a CLIMACT által készített átfogó dokumentum útmutatót nyújt a vállalatoknak az Európai Klímatörvényhez igazított Átmeneti Terveik kidolgozásához.

A projekt fő célja az volt, hogy szektor-specifikus, kulcs indikátorokat (Key Performance Indicators – KPI-k) hozzon létre, amelyek áthidalják az EU gazdasági szintű, jogilag kötelező érvényű éghajlati céljai és az egyes vállalatok szintje közötti szakadékot. Ez a megközelítés várhatóan csökkenti a vállalati adminisztratív terheket.

A pályák kialakítása és jellemzői

A kidolgozott 25 szektorális pálya két fő típust tartalmaz:

1. Kibocsátási pályák. Ezek abszolút és relatív értelemben is jelzik a szén-dioxid-mentesítés kívánt irányát a szektor vállalatainak.
2. Szén-dioxid-mentesítési pályák. Meghatározzák az ágazatra vonatkozó, indikatív mérséklési opciókat és azok várható szerepét a dekarbonizációban.

A pályák a 2040-es éghajlati célra vonatkozó Európai Bizottsági hatásvizsgálat alapforgatókönyveiből indulnak ki, és a 2015-ös évet tekintik kiindulási alapévnek. Fontos megjegyezni, hogy ezek a referenciák EU-specifikusnak tekintendők, és indikációs, önkéntes felhasználásra készültek, nem pedig előrejelzésnek vagy kötelező előírásnak.

Élelmiszeripar

Az Élelmiszer, Ital és Dohány szektor kulcsfontosságú szereplő a gazdaságban és az éghajlati átmenetben egyaránt. A 2022-es adatok szerint az ágazat mintegy 57 Mt CO₂e közvetlen ÜHG-kibocsátásért felelt, 1467 milliárd EUR nettó forgalmat realizált és 1454 ezer embert foglalkoztatott.

Közvetlen ÜHG-kibocsátási pálya (Scope 1)

A kibocsátási pálya megmutatja, hogy a szektorban várhatóan milyen mértékű szén-dioxid-mentesítést kell végrehajtani a 2015-ös alapévhez (index = 1.00) képest a Klímatörvény céljainak elérése érdekében. Az elemzés szerint a szektor közvetlen (Scope 1) kibocsátása az évtizedek során jelentős csökkenésen megy keresztül:

• 2030-ra a kibocsátási index az alsó 0.60 és a felső 0.68 közötti értékre esik.
• 2040-re a célok még ambiciózusabbak, az index alsó 0.05 és a felső 0.45 között mozog.
• 2050-re gyakorlatilag el kell érni a karbonsemlegességet a közvetlen kibocsátások terén, a pálya alsó és felső határa is 0.10 alatt van (alsó 0.03, felső 0.08).

Ez a csökkenő tendencia azt mutatja, hogy az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknak jelentős mértékben csökkenteniük kell az ellenőrzésük alatt álló forrásokból származó ÜHG-kibocsátásaikat, ami elsősorban a fűtési és termelési folyamatokra terjed ki.

Szén-dioxid-mentesítési szintek

A kibocsátáscsökkentési pályát kiegészítik a dekarbonizációs pályák, amelyek kvantitatív iránymutatást adnak a lehetséges technológiai és folyamatbeli változásokról. Bár a szektorra vonatkozó átmeneti pályák nem határoztak meg egyértelmű, szektor-specifikus karokat (a szektor széles körű tevékenységei miatt), a dokumentum bemutatja azokat a KPI-ket, amelyek mentén a dekarbonizáció megvalósulhat:

• Energetikai intenzitás csökkentése. A termelés energiaszükségletének (MWh/ tonna termék) csökkentése jelenti az egyik alapvető kart. Az intenzitás csökkentésére vonatkozó pálya folyamatos energiahatékonyság-javulást feltételez 2050-ig.
• Alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok aránya. A földgázról, kőolajról és szénről való átállás a hidrogénre, biomasszára és e-üzemanyagokra a dekarbonizáció másik kulcsa. Ezen üzemanyagok aránya várhatóan jelentősen nő, bár a széles korridor a technológiák nagy léptékű alkalmazhatóságában és költséghatékonyságában meglévő jelentős bizonytalanságokat tükrözi.
• Fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése. A gázfogyasztás és a folyékony fosszilis tüzelőanyagok arányának jelentős csökkentése szükséges a célok eléréséhez.

Politikai keret és beruházási igények

A szektor dekarbonizációját számos EU-szintű politika támogatja. A "Farm to Fork" stratégia és az Irányelv-javaslat a hulladékról szóló irányelv módosításáról konkrét célokat határoznak meg, mint például az élelmiszer-hulladék 10-30%-os csökkentése 2020-hoz képest. A Bizottság 2025-ben kiadott Vision for Agriculture and Food (Jövőkép a mezőgazdaságról és az élelmiszer-ellátásról) dokumentuma pedig a szektor hosszú távú versenyképességét és fenntarthatóságát célozza.

A Hatásvizsgálat alapján a teljes mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat számára a 2030 és 2040 közötti időszakban a beruházási igények évi 11–13 milliárd euróra tehetők.

Összefoglalva, az élelmiszeripar dekarbonizációja a kibocsátási pályák szerint igen ambiciózus célt tűz ki maga elé, amely megköveteli a vállalatoktól az energiahatékonyság javítását és a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű helyettesítését alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákkal a következő évtizedekben.

Forrás: European climate law-aligned transition pathways Guidance document

NAK / Oláh István